Igyekszünk mindhármunk, de főleg Dóra baba kedvéért egy napirendet követni: reggel 7 és 8 között kelünk, de van, amikor 6-kor már ébresztő van, reggeli szopizunk, majd - miután bájcsevegtünk, mosolyogtunk nagyokat egymásnak (semmiért a világon nem adnám azokat a mosolyokat!) -, míg én a lakásban ezt-azt összegyűjtök, reggelizek, kicsink a bölcsiben csücsül, és mindenhova magammal viszem. Aztán fél 10 - 10 körül lemegyünk sétálni - aludni. Egy óra vagy másfél után feljövünk, Dóra éhes ilyenkor vagy ha nem, még szundít egy picit. A déli órákban ritkán alszik fent kicsink, a bölcsiben üldögél és figyeli, hogy készítek, teszek-veszek a konyhában. Sokszor viszont az ölemben van, és együtt teszünk-veszünk, amit lehet. Ebédünk után, körülbelül 4 vagy 5 órakor ismét sétálunk, ekkor már hárman. Este pedig 8 körül megmosdunk, majd 9 és 10 között altatás folyik: édesapa karján szokott a pici elaludni, apa nagy-nagy örömére. Éjszaka 2-3 körül ébred Dóránk, szopizik, majd ismét alszik, mostanában altatni sem kell, és reggel 6 vagy 7 körül minden kezdődik elölről.
Nagyon nehéz volt ezt leírni, mert szép vagy nehéz apró pillanatokat, a napi kis eltéréseket nem foglaltam írásba. Ugyanígy nehéz elkapni azokat a gyönyörű reggeli mosolyokat, amelyeknek egyelőre csak én vagyok részese... De itt vannak a képek arról, hogy hogyan szundít a kislány a délelőtti séta után:
2011. október 24., hétfő
2011. október 20., csütörtök
Nyolc hét - két hónap
2011. október 18., kedd
Isten éltessen, Albert tata!
Ma van Albert tata születésnapja, virágos rétet és egy versikét küldünk ajándékba, kívánunk neki sok boldog születésnapot.
Kányádi Sándor
Ha én zápor volnék,
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.
Hogyha napfény volnék,
melengető napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.
melengető napfény,
minden sugaramat
széjjel teregetném.
Ha én harmat volnék,
minden reggel s este
lábujjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.
minden reggel s este
lábujjhegyen lépnék
bársonyos füvekre.
Hogyha szellő volnék
erdőn, mezőn átal
járnék a virágok
finom illatával.
erdőn, mezőn átal
járnék a virágok
finom illatával.
Kislány vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.
És én mindet nagytatának ajánlom :)
2011. október 16., vasárnap
Hét hét
A nyuszika egészen kicsinek tűnik mellettem, igaz?
A kicsi tengerész
A fehér is szépen áll nekem. Köszönöm, Ica néni!
2011. október 11., kedd
Itt van az ősz...
Ez az a vers, amiről elbeszéltük, hogy bezzeg a mi időnkben mindenkinek kellett tudnia, a mai gyerekek pedig... E hiányosságot megelőzendő ma felolvastam kislányunknak a verset, és máris ihletet kaptam az alábbi képekhez illő szöveg megírásához.
Ahogy a természet ősszel elalszik, úgy szokott Dóra is szép csendesen elaludni (mostanában Chopinre hajlandó elaludni bent, kint maradt a döcögős út altatónak). El tud ő magára is a kiságyban aludni, de az elmondhatatlan, mikor az ölünkben alszik el. Kell ez az apának-anyának-egész családnak, mondjon ki mit akar.
Ahogy a természet ősszel elalszik, úgy szokott Dóra is szép csendesen elaludni (mostanában Chopinre hajlandó elaludni bent, kint maradt a döcögős út altatónak). El tud ő magára is a kiságyban aludni, de az elmondhatatlan, mikor az ölünkben alszik el. Kell ez az apának-anyának-egész családnak, mondjon ki mit akar.
2011. október 7., péntek
Hathetesen
Miután megtörtént a reggeli vérvétel (engem kiküldtek, jól is tették, mert az ájulás határán álltam), délben ismét elmentünk a rendelőbe: az orvos néni több jó hírrel is megnyugtatott. Sokszor imádkoztunk azért, hogy ez így legyen, és íme! Hála érte.
A jó híreken felbuzdulva felkocsikáztunk Bea kolléganőnkhöz és Magor nevű kisfiához. Így történt, hogy életében először volt valakiknél a mi kis Dóránk. Magor - édesanyja elmondása szerint - sírással díjazza a kisbabákat, akiket lát, de Dóra baba ilyen hatással volt rá:
A jó híreken felbuzdulva felkocsikáztunk Bea kolléganőnkhöz és Magor nevű kisfiához. Így történt, hogy életében először volt valakiknél a mi kis Dóránk. Magor - édesanyja elmondása szerint - sírással díjazza a kisbabákat, akiket lát, de Dóra baba ilyen hatással volt rá:
Négy fénykép készült róluk, és kislányunk mindeniken nagyon komoly. Ezért próbáltam ma egy kis mosolyt megörökíteni. Célomat elértem, sőt még azt is, hogy a napló olvasóinak egy kis integetést is küldjünk.
2011. október 4., kedd
Fürdés manómódra, Görcs bácsi, altatás, alvás
A fürdetés még mindig egy nagy talány: vajon élvezi vagy csak elviseli? Sírni nem szokott, ebből gondoljuk, hogy épp nem ellenszenves számára. A jó meleg konyhában (mint rég elmúlt gyermekkorunkban Réti mamával) mindent előkészítünk, aztán játszunk kicsit a baba kezével, lábával (a fürdés utáni masszír még nem megy...), traktorozunk, motorozunk, trabantra ülünk, és végül beleültetjük a teknőbe. Apa a lábát locsolgatja, anya a testét, kezét. Hamar véget ér a fürdés, nehogy megfázzon a pici lány, aki ilyenkor olyan, akár egy rózsaszál. De ha a törülközőbe kerül, hamar kis manóvá alakul.
A napjaink hullámzó tengernek tűnnek. Hol csendes sima a víz felszíne, hol viharvert, zaklatott. Tegnap például egész nap kellemes ritmusban telt, de az éjszaka rendszertelen, nyughatatlan volt. Ilyenkor arra gondolunk, bizonyára Görcs bácsi jött látogatóba. Mivel este érkezik, apa veszi ölbe Dórát, és próbálja mindenféle módon nyugtatni. Nekem nagyon tetszenek a valódi világról szóló meséi - a gyufáról, a mackókról. Dóra baba nagyon szereti, ha édesapja karján fekve alhat el, ilyenkor keze-lába tehetetlenül lóg lefele.
Dóra: De hogy senki ne higgye, hogy én nem vagyok jó alvó, ügyes kislány:
Nunó
Így mondják nálunkfele, azaz Gogánban, a dédnagymamának: nunó. Egész vasárnap délelőtt ezen szórakoztam: a számomra megszokott Biri mama kifejezés Dóra szempontjából Biri nunó. Különleges érzés lehet dédanyának lenni.
Mama meghatódva tartotta ölében pici dédunokáját, és csak nézte, figyelte, dicsérte. Még a ruhájuk - köntösük - is talált. Érdemes volt megörökíteni.
Mama meghatódva tartotta ölében pici dédunokáját, és csak nézte, figyelte, dicsérte. Még a ruhájuk - köntösük - is talált. Érdemes volt megörökíteni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)