Nnna, honnan is kezdjem?? Elérkezett a szünidő, vele együtt a többletpihenés számomra, mert apa napközben is itthon tartózkodik. Dóra nagyon örül neki.
Már több mint egy hónapja mászik, mostanra remek sebességre tett szert. Letesszük, és azonnal indul. Mint egy felhúzós kocsi - szoktuk mondani. Már a csúszdán is segítséggel felfele mászik, vagy apa testére támaszkodva az ágyra.
Határozottan közöl mindent: éhes (bújik a mellkasomhoz, a fejét nekem nyomja, talpával ugyanakkor ellöki magát), szomjas (csettint a nyelvével), nem kér többet az ételből (felemeli kis állát, elfordul, kezével ellöki a kanalat, rosszabb esetben kitépi a kezemből és kiönti a tartalmát), sír (álmos, fáradt).
Boldogan szopik. Annyira tud örülni neki, hogy csuda!
Bizony, annak is nagyon örül, ha új arccal találkozik: a gyerekek a kedvencek, de a felnőttek is izgalmasak számára. A minap Katika szállt meg nálunk, rengeteget kacagott neki. Árpi a legmosolygósabb babának nevezte. Való igaz, sokat mosolyog.
Egyszer épp várom, hogy Zsuzsa értünk jöjjön (a gyerekorvosnál voltunk, mert szortyogott, és erősen kipirosodott a bőre). Érzem, valami nincs rendben. Hát, uramatyám, (Dórci a csípőmön csücsült) egy teljesen idegen néni puszilgatja végig a kis lábát! Köpni, nyelni nem bírtam a csodálkozástól. Szóval: érti már mindenki, mennyire kedves ez a gyermek. Sokan tényleg alig tudnak ellenállni: meg kell érintsék a babánkat.
| Hűsítő fürdés, korpafürdő a kiütések, bőrpirosodás ellen |
| Balerina: a hattyúk tava, részlet Dédé feldolgozásában |
| tökély |
| az anyai szív öröme |
| új mei tai hordozó, már elaludt benne egyszer - én épp mosogattam közben :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése